-
1 ἐάω
ἐάω, impf. εἴων, aor. εἴασα, ion. auch ἔασα, perf. εἴακα, Dem. 43, 78, poet. auch εἰάω, Il. 4, 55 Od. 21, 260; Ap. Rh. 1, 873. 4, 409; εἴασκον, Il. 5, 802; ἐασόμενος ist pass Thuc. 1, 142, wie Eur. I. A. 331; – lassen; – 1) zulassen, geschehen lassen; αἴ κεν ἐᾷ πρόφρων με Διὸς ϑυγάτηρ – αὐτόν τε ζώειν Od. 13, 359. So Her. 6, 108 u. oft bei Attikern, theils absolut, theils mit acc. c. inf.; auch so, daß εἶναι zu fehlen scheint, αὐτονόμους ἐᾶν πολίτας Xen. Hell. 3, 1, 17, öfter, mit εἶναι, 6, 4, 2. Mit der Negation ( οὐκ ἐᾶν) bedeutet es nicht bloß: nicht zulassen, τρεῖν μ' οὐκ ἐᾷ Παλλάς Il. 6, 256, vgl. Od. 21, 233, sondern: abhalten, verhindern, verbieten, οὐκ εἰῶ διαπέρσαι Il. 4, 55; κἂν μηδεὶς ἐᾷ, auch wenn es Alle verhindern, Soph. Ai. 1184; οὐκ ἐάσει τοῦτό γ' ἡ δίκη σε, das wird dir das Recht nicht gestatten, Ant. 538; ἀνώγει δὲ τὠυτὸ αἰεὶ (ὁ νόμος) οὐκ ἐῶν φεύγειν, ἀλλὰ μένοντας ἐπικρατέειν (sc. κελεύων) Her. 7, 104; u. so im Ggstz von κελεύω Thuc. 2, 21, Plat. u. Folgde. Bes. vom Gesetze, Aesch. 3, 21. 176. Dah. im pass., οὐκ ἐᾶσϑαι, verhindert, abgehalten werden, Eur. I. A. 1344; οὐ μὴν εἰάϑησαν Isocr. 4, 97; οὐκ ἐώμενοι Dem. 2, 16; οὐδὲ μελετῆσαι ἐασόμενοι Thuc. 1, 142, fut. med. in pass. Bdtg. – 2) gehen-, fahren-, sein lassen; ἔα χόλον, laß den Zorn fahren, Il. 9, 260; ἔναρα, gieb die Beute auf, 17, 13, öfter; καὶ νῠν ἔασον, μηδέ σοι μελησάτω vbdt Aesch. Prom. 332; so τούτους ἔα, laß sie gehen, kümmere dich nicht um sie, Soph. Tr. 344; vgl. Il. 24, 557. 569. 684 Od. 8, 509; φιλοσοφίαν Plat. Gorg. 484 c; u. oft Andeutung des Ueberganges zu etwas Neuem, ταῦτα, er ließ das, brach ab, Xen. An. 7, 4, 11; ὁδόν, unterlassen, 7, 3, 2; τοῖς μὲν ἐπιχειρεῖ, τὰ δὲ ἐᾷ plat. Rep. II, 361 a; auch περὶ ᾀσμάτων ἐάσωμεν Prot. 347 a; περὶ οὗ ὁ λόγος ἐστίν Charmid. 166 c, u. öfter; mit Stillschweigen übergehen, Dem. 21, 15, wie Plat. Legg. IX, 854 c σιγῇ hinzufügt; ἐαϑέντα καὶ παροφϑέντα abdi Dem. 10, 8. Vgl. χαίρειν ἐᾶν unter χαίρω. Im Pass., ἡ δ' οὖν ἐάσϑω, sie soll in Ruhe gelassen werden, Soph. Tr. 328; einzeln steht τὴν πόλιν ἐατέον τῆς κατοικίσεως, man muß die Einrichtung unterlassen, Plat. Legg. XII, 969 c. – Soph. O. C. 368 πρὶν μὲν γὰρ αὐτοῖς ἦν ἔρως Κρέοντί τς ϑρόνους ἐᾶσϑαι μηδὲ χραίνεσϑαι πόλιν: entweder pass., daß der Thron dem Kreon überlassen werde, oder medium statt des activ. – Aehnlich c. inf., unterlassen, aufgeben; κλέψαι ἐάσομεν Il. 24, 71; ϑεὸς τὸ μὲν δώσει, τὸ δὲ ἐάσει, sc. δοῠναι, Od 14, 444; absolut, ἀλλ' ἄγε δὴ καὶ ἔασον, laß ab, Il. 21, 221. Bei Dem. 37, 57 entspricht es dem ἀφιέναι, in Ruhe, ohne Proceß lassen; vgl. 58, 43; τὰ ἀλλότρια ἐᾶν, fremdes Gut unangetastet lassen, Xen. Ages. 11, 8. – Sp. D. brauchen α in fut. u. aor auch kurz; ἔα u. ἐᾷ bei Hom. Il. 5, 256 u. a. D. einsylbig; vgl. Soph. Ant. 95 O. R. 1451; u. so auch ἐάσουσιν mit Synizesis Od. 21, 233.
-
2 ἐάω
ἐάω, [var] contr. [full] ἐῶ Il.8.428, etc.; [dialect] Ep. [full] εἰῶ 4.55; [dialect] Ep.2 and [ per.] 3sg. ἐάᾳς, ἐάᾳ, Od.12.137, Il.8.414; inf.Aἐάαν Od.8.509
: [tense] impf. εἴων, as, a, Il.18.448, Od.19.25, Th.1.28, etc.; [dialect] Ion. and [dialect] Ep.ἔων Hdt.9.2
,ἔα Il.5.517
, 16.731; also ἔασκον or εἴασκον, 2.832, 5.802, etc.: [tense] fut. ἐάσω [ᾱ] 18.296, etc.: [tense] aor. εἴᾱσα ( εἴᾰσεν is v.l. for εἴᾱς ' in 10.299) 24.684, etc.; [dialect] Ep.ἔᾱσα 11.437
: [tense] pf.εἴᾱκα D.8.37
, 43.78, Cerc.17.35:—[voice] Pass., [tense] fut. ἐάσομαι in pass. sense, E.IA 331, Th.1.142: [tense] aor.εἰάθην Isoc.4.97
: [tense] pf. [voice] Pass.εἴᾱμαι D.45.22
.—Hdt. never uses the augm. in this Verb. [[pron. full] ᾰ in [tense] pres. and [tense] impf., [pron. full] ᾱ in [tense] fut. and [tense] aor. even in [dialect] Ion. (so prob. in Anacr.56,57; forms with - ασς- occur as vv.ll. in Hom. and Parm. 8.7). Synizesis occurs in [ per.] 3sg.ἐᾷ Il.5.256
, in 1 subj.ἐῶμεν 10.344
, and prob. inἐάσουσιν Od.21.233
; also in Trag., in imper.ἔα S.OT 1451
, Ant.95, Ar.Nu. 932; ind.ἐῶ Id.Lys. 734
: Hsch. has the form ἦσεν· εἴασεν, cf. ἦσαι· παῦσαι]:—suffer, permit, c. acc. pers. et inf., τούσδε δ' ἔα φθινύθειν leave them alone to perish, Il.2.346;αἴ κεν ἐᾷ με.. ζώειν Od.13.359
, etc.;ἐᾶν οἰκεῖν Th.3.48
, cf. IG12.1; ἐ. τοὺς Ἕλληνας αὐτονόμους ib.2.17.9;ἐᾶν ἄκλαυτον, ἄταφον S.Ant.29
, cf. Tr. 1083;ἐᾶν τί τινι Plu.2.233d
:—so in [voice] Pass., Κρέοντί γε θρόνους ἐᾶσθαι should be given up, S.OC 368.2 with neg., οὐκ ἐᾶν not to suffer: hence, forbid, prevent,τρεῖν μ' οὐκ ἐᾷ Παλλὰς Ἀθήνη Il.5.256
; ; esp. of the law, Aeschin.3.21;δμωὰς δ' οὐκ εἴας προβλωσκέμεν Od.19.25
, etc.: used elliptically with ἀλλά following,οὐκ ἐῶν φεύγειν, ἀλλὰ [κελεύων] μένοντας ἐπικρατέειν Hdt.7.104
, cf.Th.2.21; also, persuade or advise not to do.., Id.1.133: an inf. may freq. be supplied, οὐκ ἐάσει σε τοῦτο will not allow thee [to do] this, S.Ant. 538; κἂν μηδεὶς ἐᾷ even if all men forbid, Id.Aj. 1184, cf. Ph. 444:—so in [voice] Pass., οὐκ ἐᾶσθαι, c. inf., to be hindered, E. IT 1344, Th.1.142, D.2.16.II let alone, let be, c. acc.,ἔα χόλον Il.9.260
; μνηστήρων μὲν ἔα βουλήν heed not the suitors' plan, Od. 2.281; ἐπεί με πρῶτον ἐάσας as soon as thou hast dismissed me, Il. 24.557, cf. 569, 684; ἤ κέν μιν ἐρύσσεαι, ἦ κεν ἐάσῃς or wilt leave him alone, 20.311, cf. Hdt.6.108, etc.;ἐάσωμεν ἕκηλον αὐτόν S.Ph. 825
; [πρᾶγμα] ἀκάθαρτον ἐᾶν Id.OT 256
;τὰ παθήματα.. παρεῖσ' ἐάσω Id.OC 363
, cf. Th.2.36;ἐᾶν φιλοσοφίαν Pl.Grg. 484c
: c. inf., ἐπὶ Σκύθας ἰέναι.. ἔασον let it alone, Hdt.3.134; κλέψαι μὲν ἐάσομεν Ἕκτορα we will have done with stealing Hector, Il.24.71;ἐᾶν περί τινος Pl.Prt. 347c
, etc.;ἐῶ γὰρ εἰ φίλον D.21.122
: abs., ἀλλ' ἄγε δὴ καὶ ἔασον have done, let be, Il.21.221, cf. A.Pr. 334;οὐ χρὴ μάχεσθαι πρὸς τὸ θεῖον, ἀλλ' ἐᾶν E.Fr.491.5
; θεὸς τὸ μὲν δώσει, τὸ δ' ἐάσει he will give one thing, the other he will let alone, Od.14.444:—[voice] Pass.,ἡ δ' οὖν ἐάσθω S.Tr. 329
, etc.2 for ἐᾶν χαίρειν, v. χαίρω sub fin. ( ἐϝάω, cf. ἔβασον· ἔασον, and εὔα· ἔα, Hsch. who also has ἔησον· ἔασον.) -
3 τρέω
A , [ per.] 2 dual τρεέτην ib. 171: [tense] aor.ἔτρεσα Il.11.745
, [dialect] Ep.τρέσσα 17.603
: later [dialect] Ep. [tense] pres. [full] τρείω Opp.C.1.417, ([etym.] ὑπο- ) Timo 58.4:—this Verb is never contracted, except when the contraction is into ει:— flee from fear, flee away (Aristarch. held this to be the usual meaning in Homer),τρεῖν μ' οὐκ ἐᾷ Παλλάς Il.5.256
;μήτε.. τρέε μήτε τι τάρβει 21.288
;τρέσσε δὲ παπτήνας 11.546
, 17.603; τρεῖτ' ἄσπετον ib. 332: the sense of fleeing is most apparent in the phrasesἔτρεσαν ἄλλυδις ἄλλος 11.745
,τρέσσαν δ' ἄλλυδις ἄλλη Od.6.138
,τ. τεῖχος ὕπο Il.22.143
; ;μὴ τρέσητε A.Supp. 711
; μὴ τρέσας without fear, Id.Th. 436;οὐδὲν τρέσας Pl.Phd. 117b
; but,2 τρέσας (cf.ἀνδρῶν τρεσσάντων Il.14.522
, Tyrt.11.14) was a technical term at Sparta, and sts. used where we might say runaway, coward,ὁ τρέσας Ἀριστόδημος Hdt.7.231
, cf. Tyrt.l.c., AP7.230 (Eryc.);οἱ ἐν τῇ μάχῃ καταδειλιάσαντες, οὓς αὐτοὶ τρέσαντας ὀνομάζουσι Plu.Ages.30
, cf. Lyc. 21, 2.191c, etc.:—and later a real Subst. was used in Com., [full] τρεσᾶς, τρεσᾶ, acc. τρεσᾶν, Eust.772.12, cf. Gramm. ap. Gaisford Choeroboscus1p.43.3 in Argive Prose, like [dialect] Att. φεύγω, to be banished,τρἐτο ¯ καὶ δαμευέσσθο ¯ IG4.554
(vi/v B. C.).II trans., fear, dread, be afraid of, c. acc., Il.11.554, Pi.Pae.4.40, A.Th. 397, Ag. 549, al., S. Ant. 1042, E.Ph. 1077;ἄρκτον.. οὐκ ἔτρεσεν X.An.1.9.6
:—so also c. gen., κελάδοιο, δηϊοτῆτος, Hes.Th. 850: τ. μὴ .. A.Th. 790 (lyr.).— Rare in Prose. (Cf. Skt. trásati 'to be terrified', Gr. ἄτρεστος.)
Перевод: со всех языков на все языки
со всех языков на все языки- Со всех языков на:
- Все языки
- Со всех языков на:
- Все языки
- Английский
- Немецкий